Új vita robbant ki az amerikai streaminges jogdíjak körül

Újabb fontos fordulatot vett az amerikai mechanikai jogdíjak következő időszakát meghatározó Phonorecords V eljárás. A frissen benyújtott jogi dokumentumok szerint a Spotify, az Apple Music, az Amazon Music, a Pandora és a YouTube Music közösen azt kérik, hogy a Global Music Rights (GMR) ne vehessen részt a tárgyalásokban.

A streamingplatformok érvelése szerint a GMR elsősorban nyilvános előadási jogokat kezel, nem pedig mechanikai jogokat, ezért szerintük nincs olyan közvetlen érdekeltsége, amely indokolná részvételét a 17 U.S.C. 115. szakasza alá tartozó mechanikai jogdíjak meghatározásában.

Első pillantásra logikusnak tűnhet ez az álláspont, a gyakorlatban azonban a helyzet jóval összetettebb. Az on-demand streaming esetében a mechanikai és az előadási jogdíjak számítása szorosan összefügg, így az egyik rendszerben bekövetkező változások közvetlen hatással lehetnek a másikra is. Emiatt a GMR érdekeltsége a folyamatban messze nem csupán elméleti kérdés.

A háttérben komoly iparági érdekellentétek húzódnak. Az előző jogdíjciklus egyik legtöbbet vitatott ügye a Spotify úgynevezett „bundling” gyakorlata volt, amelynek segítségével a vállalat csökkentette a mechanikai jogdíjak után fizetendő összegeket. A mostani lépés sokak szerint azt mutatja, hogy a streamingcégek ismét egységesen próbálnak kedvezőbb tárgyalási pozíciót kialakítani.

Az iparági szereplők egy része azt sem tartja kizártnak, hogy a kezdeményezés mögött Irving Azoff, a GMR alapítójának kemény tárgyalási stílusa is szerepet játszik. A hivatalos beadványok ugyanakkor kizárólag jogi érvekre hivatkoznak, és nem tesznek említést személyi vagy üzleti konfliktusokról.

Továbbra sem egyértelmű, hogy a GMR végül milyen szerepet vállal a folyamatban, illetve mi áll a korábbi értesülések mögött, amelyek szerint a szervezet kész lehetett visszalépni az eljárásból.

A tét azonban jelentős. A Phonorecords V keretében meghatározott díjszabások évekre előre rögzítik az Egyesült Államok mechanikai jogdíjainak rendszerét, amely közvetlenül érinti a dalszerzőket, zeneműkiadókat, jogtulajdonosokat, előadókat és a zenei katalógusokba befektető vállalatokat is. A következő hónapok tárgyalásai ezért meghatározóak lehetnek abban, hogyan alakul a mechanikai és az előadási jogdíjak közötti egyensúly a streamingpiacon.:::