A nappali fény mennyisége is összefügghet azzal, mennyire valószínű, hogy valakinél később demencia alakul ki. Ezt egy kínai kutatócsoport találta, amely a brit UK Biobank adatbázisában közel 88 ezer idősebb ember adatait elemezte. Eredményeiket a General Psychiatry című folyóiratban közölték.
Egy hét fényérzékelővel
A résztvevők hét napon át folyamatosan fényérzékelőt viseltek. A kutatók ezután nagyjából nyolc évig követték, kinél alakult ki demencia. Akik a mérés hetében több nappali fényt kaptak, azoknál a betegség kockázata később jóval kisebb volt.
A napi legalább 42 perc erős fény (legalább 5000 lux) 17 százalékkal kisebb relatív kockázattal járt együtt. A szerzők szerint ez erősebb előrejelzőnek bizonyult hat hagyományos kockázati tényezőnél, köztük az elhízásnál, az alkoholfogyasztásnál, a légszennyezettségnél és a halláscsökkenésnél.
Az éjszakai baglyoknál a legerősebb
Az összefüggés az esti típusú, későn fekvő embereknél volt a legerősebb: náluk a több nappali fény akár 41 százalékkal kisebb kockázattal járt együtt. Erősebb volt azoknál is, akiket éjjel sok fény ér, és a demencia genetikai kockázatát hordozóknál. Az APOE ε4 génváltozat hordozói közül a sok nappali fényt kapóknál akár 27 százalékkal kisebb volt a kockázat.
A háttérben a belső óra állhat. A szembe jutó fény állítja be az agy fő óráját, amely a test napi ritmusait szabályozza, a bőrt érő napfény pedig D-vitamin-termelést indít, amelyet szintén összefüggésbe hoztak a demenciával.
Összefüggés, nem bizonyíték
A vizsgálat megfigyeléses, tehát nem bizonyítja, hogy a több fény védene a demenciától. A vizsgálatot vezető kínai Guangzhou Medical University kutatói szerint az eredmények olcsó, fényalapú beavatkozások vizsgálatát indokolják. Akinek az élete inkább éjszaka zajlik, annak mindenesetre nem árt a nap egy részét a szabadban tölteni.
