A GHB szigorítása: politikai gesztus valódi megoldások nélkül

Újra és újra szembesülünk azzal, hogy a kormány inkább a tüneteket kezeli, mint az okokat – ezúttal a nemi erőszak és a rendőri brutalitás ügyében. A legújabb lépés, hogy a GHB-t (gamma-hidroxi-butirát) a C osztályból a B kategóriába sorolják, jól mutatja a látványos, de kevéssé hatékony politikai döntések természetét.

A bejelentést Priti Patel belügyminiszter tette, miután több szexuális erőszakos bűncselekmény során is használták a szert. Az új szabályozás értelmében a GHB birtoklása akár öt év börtönnel és korlátlan pénzbírsággal büntethető. Patel szerint ezzel „megnehezítik a drog hozzáférhetőségét és szigorúbb büntetéseket vezetnek be”.

A szakértők viszont nem értenek egyet. Alex Stevens, a Kenti Egyetem professzora szerint nincs bizonyíték arra, hogy az átminősítés hatással lenne a szer elérhetőségére vagy használatára. Szerinte ez csak eltereli a figyelmet a valódi, strukturális intézkedésekről.

Adam Winstock, a Global Drug Survey igazgatója a döntést „szomorúan kiszámíthatónak” nevezte. Véleménye szerint a felhasználók ettől nem fognak leállni, viszont kevésbé fognak segítséget kérni, mert félnek a büntetéstől. Egy bűnügyi nyilvántartás pedig csak még mélyebbre taszíthatja őket a társadalom peremére.

A GHB – közismertebb nevén „folyékony extasy” – szedatív és gátláscsökkentő hatása miatt különösen népszerű a meleg chemsex szcénában, így a döntés az LMBTQ+ közösség tagjait is súlyosan érintheti.

Imani Robinson, a Release kommunikációs stratégája szerint a lépés tovább növeli a stigmatizációt és a diszkriminációt. „A kormánynak a büntetés helyett a támogatásra kellene összpontosítania – például a kárcsökkentési programok erősítésére” – mondja.

Stevens hozzáteszi, hogy a drogproblémák kezelésében a megelőzés, a rehabilitáció és az opioid-helyettesítő kezelésekjelentik a valódi megoldást. A GHB szigorítása viszont csak újabb bizonyíték arra, hogy a kormány ideológiai válaszokat ad a bizonyítékokon alapuló megoldások helyett.