A háttérben dolgozó producerek építik a dance zene legnagyobb slágereit

A fesztiválok főszínpadain álló sztár-DJ-k jelentik az elektronikus zene legismertebb arcait, a háttérben azonban gyakran olyan producerek dolgoznak, akik nélkül ezek a sikerek nem jöhetnének létre. A modern dance ipar egyik legkevésbé látványos, mégis legfontosabb eleme a háttérben zajló stúdiómunka.

A több milliárd dolláros elektronikus zeneiparban ma már teljesen megszokott, hogy a folyamatos turnézás mellett az előadók kreatív partnerekre, társszerzőkre és producerekre támaszkodnak. Egy világsztár DJ évente akár 150-200 napot is úton tölthet, miközben új zenéket kell készítenie, kiadnia és tesztelnie a közönség előtt. Ilyen tempó mellett a produkciók jelentős része csapatmunkában készül.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez nem feltétlenül jelent „ghost productiont”. Az esetek többségében a közreműködő producerek hivatalos szerzői vagy produceri kreditet kapnak, még ha nevük nem is szerepel a reflektorfényben.

A legismertebb példák között találjuk Maarten Vorwerket, akit sokan a big room house egyik legfontosabb háttérembereként tartanak számon. Neve többek között Dimitri Vegas & Like Mike karrierjével fonódott össze, és kulcsszerepet játszott a legendás Wakanda megszületésében is. Vorwerk ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy nem tartja magát ghost producernek, hiszen munkáit hivatalosan is jegyzi és szerzői jogait megtartja.

Hasonlóan meghatározó szereplő KSHMR, aki a modern EDM egyik legismertebb himnuszának számító Tsunami mögött állt. A dal ugyan Borgeous és DVBBS neve alatt vált világhírűvé, a stúdiómunka jelentős része KSHMR kreatív közreműködésével készült.

David Guetta karrierje szintén jól példázza a hosszú távú kreatív partnerségek jelentőségét. Korai sikereiben meghatározó szerepet játszott Joachim Garraud, aki olyan klasszikusok létrejöttében működött közre, mint a Just A Little More Love vagy a Love Don't Let Me Go. Később Nicky Romero is fontos alkotótársa lett, többek között Rihanna Right Now című dalán és Guetta több stúdióprojektjén dolgozva.

A mai elektronikus zene egyik legismertebb vitája Chris Lake és FISHER együttműködése körül alakult ki. A rajongók és szakmai szereplők régóta beszélnek arról, hogy Lake jelentős kreatív szerepet vállalt olyan slágerek mögött, mint a Losing It vagy a Stop It. A két előadó ugyanakkor soha nem titkolta szoros szakmai kapcsolatát.

A háttérben dolgozó producerek szerepe természetesen nem új jelenség. Már a hetvenes években is meghatározó alkotók formálták a tánczene jövőjét. Giorgio Moroder és Donna Summer együttműködése például alapjaiban változtatta meg az elektronikus popzene fejlődését. Az 1977-es I Feel Love ma is az egyik legfontosabb mérföldkőnek számít a műfaj történetében.

A svéd dance iskola sikerei mögött szintén erős kreatív közösség állt. Axwell és Sebastian Ingrosso nemcsak saját karrierjüket építették, hanem olyan előadók fejlődését is segítették, mint Alesso vagy Otto Knows, akik később önálló világsztárokká váltak.

A modern elektronikus zene valójában sokkal inkább csapatmunka, mint azt a közönség gyakran gondolja. A színpadon egy név szerepel, a stúdióban azonban gyakran hangmérnökök, szerzők, producerek és kreatív partnerek egész hálózata dolgozik azon, hogy megszülessenek azok a dalok, amelyek később stadionokat és fesztiválokat mozgatnak meg.

A reflektorfény továbbra is a sztár-DJ-kre vetül, de a dance zene legnagyobb slágereinek története sokszor a háttérben kezdődik – olyan alkotókkal, akik ritkán állnak a közönség elé, mégis meghatározzák a műfaj hangzását és jövőjét.