A Universal és a Sony nyilvánosságra hozatná a Suno tréningadatait

Újabb fontos szakaszához érkezett a generatív mesterséges intelligencia és a zeneipar közötti jogi csatározás. A Universal Music Group és a Sony Music közös beadványban kérte a bíróságtól, hogy utasítsa el a Suno azon kérelmét, amely bizonyos, a zenei modelljei tanításával kapcsolatos adatokat titkosítana a nyilvánosság elől.

A vita középpontjában két kulcsfontosságú szám áll. Az egyik az úgynevezett Training Number, vagyis az a teljes darabszám, amely megmutatja, hány hangfelvételt használt fel a Suno AI-rendszereinek betanításához.

A felperes kiadók szerint ez az adat alapvető jelentőségű, hiszen segíthet megérteni a feltételezett szerzői jogi másolások mértékét. Álláspontjuk szerint a szám közvetlenül kapcsolódik ahhoz is, hogy a Suno által hivatkozott fair use védekezés mennyire lehet megalapozott.

A másik vitatott adat az úgynevezett Audible Magic-szám. Az Audible Magic technológiája digitális hanglenyomatok segítségével képes azonosítani a szerzői joggal védett felvételeket. A kiadók szerint ez a szám megmutathatja, hogy a rendszer elemzése alapján hány olyan felvétel kerülhetett a Suno adatállományába, amely valamely kiadó tulajdonában áll.

A Suno szerint ezek az információk üzletileg érzékenyek. A vállalat azzal érvel, hogy a pontos adatok nyilvánosságra kerülése versenyelőnyt biztosíthatna más AI-zenei platformoknak, köztük a legnagyobb riválisnak számító Udio számára.

A kiadók azonban ezt az érvelést túlzónak tartják.

Beadványukban arra hivatkoznak, hogy a Suno korábban már maga is elismerte: modelljeit „több tízmillió” zeneművön és hangfelvételen képezte. Véleményük szerint ehhez képest egy pontosabb darabszám közzététele nem jelentene érdemi üzleti kockázatot, miközben fontos információt adna a közvéleménynek és a bíróságnak egyaránt.

A kiadók szerint a nyilvánosság érdeke az átláthatóság. Úgy vélik, a pontos adatok megmutathatják, hogy a Suno gyakorlata mennyire volt kiterjedt, és hogy az esetleges szerzői jogi kérdések nem csupán néhány felvételt, hanem akár a teljes zenei ökoszisztémát érinthetik.

A beadvány arra is utal, hogy a vita túlmutat a jelenlegi perben szereplő felvételeken. A felperesek szerint a nagyobb adathalmaz arra engedhet következtetni, hogy a Suno szerzői jogi megközelítése szélesebb körben is kérdéseket vet fel.

A mostani jogi összecsapás egyre fontosabb precedenssé válhat az AI-zene jövője szempontjából. Miközben a generatív zenei modellek rohamosan fejlődnek, a zeneipar továbbra is azt szeretné elérni, hogy egyértelmű szabályok vonatkozzanak arra, milyen művek használhatók fel a modellek tanítására, milyen feltételekkel, és milyen díjazás mellett.

A bíróság következő döntése így nemcsak a Suno számára lehet meghatározó, hanem az egész AI-alapú zeneipar jövőjére is hatással lehet.