Ariana Grande bíróságon próbálja felkutatni kiadatlan dalainak kiszivárogtatóit

Ariana Grande számára a kiszivárgott dalok története már régen nem néhány idő előtt internetre került demóról szól. A bírósági keresete szerint 2023-ban 45 kiadatlan számát lopták el és szivárogtatták ki, miközben az évek során több száz, hozzá köthető anyag kerülhetett illetéktelen kezekbe. Most megpróbál eljutni azokhoz, akik a háttérben állhatnak.

Egy Los Angeles-i bíró augusztus 18-án engedélyezte Grande kérelmét a gyorsított bizonyításfelvételre. Ez lehetővé teszi, hogy az énekes jogi csapata sürgősséggel kérjen ki olyan adatokat, amelyek segítségével azonosíthatják az egyelőre név szerint nem ismert feltételezett elkövetőket.

A döntésnél az időnek komoly szerepe volt. A szokásos eljárásban 16 napot kellett volna várni, Mark H. Epstein bíró azonban ebben az esetben nem látta ennek értelmét. Az alperesek kiléte egyelőre ismeretlen, így értesíteni sem lehet őket.

„Mivel úgy sincs kinek értesítést küldeni, kevés értelme van kivárni a 16 napot” – fogalmazott a bíró.

Grande ügyvédei szerint ráadásul minden elvesztegetett nappal nő a kockázat. Nemcsak azért, mert újabb zenék, fotók vagy videók kerülhetnek ki, hanem azért is, mert eltűnhetnek azok a digitális nyomok, előfizetői és bejelentkezési adatok, amelyek végül elvezethetnek az elkövetőkhöz.

Nem egyetlen kiszivárgásról van szó

Grande július 27-én legalább két, egyelőre John Doe néven szereplő ismeretlen személy ellen indított eljárást. A kereset szerint az elkövetők nem feltétlenül közvetlenül az énekes fiókjait vették célba. Ehelyett olyan fotósok és producerek személyes digitális fiókjaiba jutottak be, akik szorosan együtt dolgoztak vele.

Ez fontos részlet. Egy világsztár körül rengeteg ember fér hozzá érzékeny anyagokhoz: producerek, hangmérnökök, fotósok, technikusok és más közreműködők. Egy készülő album vagy vizuális kampány biztonsága így nemcsak az előadó saját jelszavain múlik, hanem egy egész alkotói hálózat leggyengébb pontján.

A kereset súlyos képet fest az állítólagos támadásokról. Grande jogi csapata szerint a megszerzett anyagok között kiadatlan dalok, fotók, videók és stúdiófelvételek hanganyagai is voltak, amelyek egy részét jelentős összegekért kínálták a dark weben.

Vagyis nem egyszerűen arról van szó, hogy valaki megtalált egy fájlt, majd feltöltötte egy rajongói fórumra. A vád szerint a lopott kreatív tartalmak köré üzlet épült.

Egy hamis e-mail is elég lehetett

A beadványban szereplő egyik legutóbbi eset jól mutatja, mennyire hétköznapi módszerrel lehet hozzáférni olyan anyagokhoz, amelyek mögött hónapok munkája áll.

2024-ben egy Grande-val dolgozó fotós egyik technikusát vették célba adathalász támadással. A támadók a fotós személyazonosságát utánozták, hamis e-mail-címet és weboldalt használtak, majd rávették a technikust, hogy átadja nekik az anyagokat.

A kiszivárgott zenék között a kereset szerint ott volt a Fantasize, a That Bitch Is Mine és a White Tee is.

A Fantasize különösen érdekes példája annak, hogyan tud egy kiadatlan dal önálló életre kelni. Grande korábban maga is beszélt arról, mennyire frusztrálta, hogy olyan zenéket hallgat és terjeszt a közönség, amelyeket ő nem ebben a formában és nem feltétlenül hivatalos megjelenésre szánt.

Egy kiszivárgás ugyanis nem pusztán üzleti veszteség. Az előadótól azt a döntést is elveszi, hogy mikor, milyen állapotban és egyáltalán akarja-e megmutatni az adott munkát a közönségnek. Egy félkész demó pillanatok alatt végleges dalként kezdhet keringeni, miközben az alkotó számára lehet, hogy csak egy eldobott ötlet volt egy hosszú stúdiónap végén.

Grande most neveket akar

Az énekeshez közel álló forrás szerint a mostani jogi lépés elsődleges célja nem valamiféle látványos kártérítési csata. Először azt akarják megtudni, kik állnak a támadások mögött.

Ehhez kellenek a sürgősen kikérhető digitális adatok. Ha ezekből sikerül összerakni az elkövetők személyazonosságát, az ügy egészen más szakaszba léphet: az arctalan John Doe alperesek helyett konkrét emberekkel szemben folytatódhat az eljárás.

Grande lépésének pedig túlmutathat a saját kiadatlan dalain. A zeneipar régóta küzd azzal, hogy egy készülő lemez legérzékenyebb időszakában a dalok egyszerre alkotások és nagy értékű digitális fájlok. Minél több ember dolgozik rajtuk, annál nagyobb felületen lehet támadni a produkciót.

A streaming korszakban egy ellopott dal ráadásul percek alatt körbejárhatja a világot. Mire eltűnik az első feltöltés, már tucatnyi másolat készülhet róla.

Grande most ezt a láncot próbálja jóval korábban megszakítani: nem akkor, amikor egy újabb kiadatlan szám már mindenhol ott van, hanem azoknál, akik megszerezték és továbbadták.