Előkerült egy ritka Oasis-koncertfelvétel 1994-ből

Négy hónappal a Definitely Maybe előtt az Oasis még nem stadionokat töltött meg, Liam Gallagher ikonikus színpadi mozdulatai pedig szemmel láthatóan éppen kialakulóban voltak. Most először bárki végignézheti azt a közel harmincperces felvételt, amely 1994. április 7-én készült a glasgow-i Tramwayben, és szokatlan közelségből mutatja meg a zenekart közvetlenül a berobbanása előtt.

A videó több mint harminc évig jórészt eltűnt a nyilvánosság elől. Létezéséről tudni lehetett, széles körben azonban nem volt hozzáférhető egészen addig, amíg 2025 augusztusában árverésre nem került.

Ekkor az Oasis-rajongók úgy döntöttek, nem hagyják magángyűjteményben eltűnni.

A Live4Ever fórum közössége összefogott, és közel 3000 fontért megvásárolta a felvételt a hozzá tartozó felhasználási jogokkal együtt. A cél kezdettől az volt, hogy az anyag ne egyetlen gyűjtő polcán végezze, hanem hozzáférhetővé váljon mindenkinek.

Az Oasis Archive szerint a közösség most további hozzájárulásokat vár azoktól, akik beszállnának a vásárlás költségeibe, hogy a terhek ne csak néhány rajongóra essenek. A koncertvideó mellett az este FM-rádiós közvetítésének hanganyagát is közzétették.

De nem pusztán a koncert miatt érdekes a felvétel.

A kamera az Oasis életének olyan pillanataiba is bejut, amelyeket ebből a korszakból ritkán látni. Liam és Noel Gallagher, Paul „Bonehead” Arthurs, Paul „Guigsy” McGuigan és Tony McCarroll a backstage-ben készülődik, sörözik, majd a műsor után is velük marad a felvétel.

Nincs még körülöttük a későbbi Oasis-mítosz teljes súlya. Nincsenek Knebworth méretű tömegek, nincs két évtizednyi Gallagher-testvérháború és nincs történelmi visszatérés. Csak egy manchesteri zenekar van, amelynek már megvannak a dalai ahhoz, hogy hamarosan felforgassa a brit rockzenét.

Liam piros-fehér csíkos felsőben és csillag alakú tamburinnal jelenik meg a színpadon. A koncert a Shakermakerrel indul, majd a Digsy’s Dinner és a Live Forever következik. Utóbbi ekkor még nem egy generáció egyik meghatározó dala, hanem egy készülő debütáló album egyik száma.

Éppen ez ad különös feszültséget a felvételnek. A néző már tudja, mi fog történni ezekkel a dalokkal. A színpadon álló öt ember viszont még nem.

A Cigarettes And Alcohol közben még egy később jelentéktelennek tűnő részlet is történeti érdekességgé válik. Liam eleinte a mikrofonállványba kapaszkodva énekel, majd hátrateszi a kezét, és megjelenik az a merev, hátradőlő testtartás, amely később szinte elválaszthatatlan lesz tőle.

Egy rockfrontember vizuális karaktere gyakorlatilag menet közben formálódik a kamera előtt.

A rövid blokk végén a Supersonic érkezik. A dal kislemezként mindössze néhány nappal később, április 11-én jelent meg, így a Tramway közönsége gyakorlatilag az Oasis első igazán nagy nekifutásának előestéjén látta a zenekart.

Néhány hónappal később, augusztusban megérkezett a Definitely Maybe, és az Oasis körül minden léptéket váltott.

Ezért lett a most előkerült anyagból több egyszerű koncertarchívumnál. A közösségi médiában a rajongók ugyanúgy rácsodálkoztak a koncert előtti és utáni jelenetekre, mint Liam változó színpadi tartására, a csillag alakú tamburinra vagy arra a bizonyos piros-fehér pulóverre.

Ezek önmagukban apróságok. Három évtized távolságából viszont már egy korszak részletei.