Titkos menekülőút a fejben: sok párkapcsolat nem annyira kizárólagos, mint hisszük

A monogám kapcsolatok egyik kimondatlan alapelve az elköteleződés kizárólagossága. A mindennapokban azonban sokan élnek együtt egy csendes belső kiskapuval. Egy friss felmérés szerint a párkapcsolatban élő felnőttek körülbelül egyhatodának van olyan konkrét személy az életében, akiért hajlandó lenne elhagyni jelenlegi partnerét, ha az illető romantikus érdeklődést mutatna. Nem elméleti fantáziáról van szó, hanem valakiről, akit már most is ismernek.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a romantikus ideálok és a valós kapcsolatok gyakran nincsenek összhangban. Az amerikai felnőttek közel egyötöde nem tekinti jelenlegi partnerét lelki társának, ami különösen érdekes annak fényében, hogy a „lelki társ” fogalma továbbra is erősen él a köztudatban. A millenniumi generáció tagjai azok, akik a leginkább hisznek ebben az eszményben, még akkor is, ha a saját kapcsolatuk nem mindig felel meg neki.

A felmérés nemek szerinti bontásban is árnyalt képet mutat. A férfiak 19 százaléka vallotta be, hogy van valaki, akiért szakítana, míg a nőknél ez az arány 12 százalék. Ugyanakkor a nők valamivel nagyobb arányban érzik úgy, hogy jelenlegi partnerük nem az, akit lelki társuknak neveznének. A számok alapján nem feltétlenül hűtlenségi szándékról van szó, inkább egyfajta belső bizonytalanságról.

Pszichológiai szempontból ez a kettősség nem számít rendkívüli jelenségnek. Adam Horvath klinikai pszichológus szerint természetes, hogy időnként megjelenik a vágy egy új, izgalmas vagy titokzatos másik iránt, a kérdés az, mit kezdünk ezekkel az érzésekkel. Ha valaki rendszeresen érzelmileg máshol fektet be, az már figyelmeztető jel lehet arra, hogy a kapcsolat határai elmosódnak, vagy hogy valami hiányzik a meglévő kötelékből.

A felmérés tanulsága nem feltétlenül az, hogy a monogámia válságban van, hanem inkább az, hogy a kapcsolatok belső dinamikája sokkal összetettebb annál, mint amit kifelé mutatnak. A kimondatlan vágyak és el nem döntött kérdések gyakran ott élnek a felszín alatt – és csak ritkán kerülnek nyílt beszélgetés tárgyává.