Egy óra után leállították a Fugees visszatérő koncertjét

Éppen kezdett volna igazán összeállni a Fugees visszatérése, amikor elnémultak a mikrofonok. Lauryn Hill és Wyclef Jean augusztus 7-én a Milton Keynes-i National Bowl színpadán játszott együtt, de az eredetileg kétórásra tervezett műsorból végül nagyjából egy óra maradt. Este 11-kor ugyanis lejárt a helyszín engedélyében meghatározott játékidő.

Nem volt ráadás, gyors búcsú vagy még egy utolsó dal. A koncert egyszerűen véget ért.

A Fugees este 10 körül kezdett Hill Diaspora Calling! fesztiválján, miközben a National Bowl szabályai szerint 23 órakor már csendnek kellett lennie. Hill és Jean még megpróbált a közönséghez szólni, ám a mikrofonokat lekapcsolták. Nem sokkal később az óriáskivetítőn jelent meg a magyarázat: a szervezők elnézést kértek a hirtelen befejezésért, és közölték, hogy jogilag kötelesek 11 órakor lezárni a műsort.

Csakhogy a tervezett setlist egészen más estét ígért.

A Fugees programját körülbelül kétórásra tervezték, ráadásul Tiwa Savage, Gunna és Little Simz vendégszereplésével is készültek. A fesztivál egészének névsora sem egy egyszerű nosztalgiaestre utalt: Erykah Badu és Giggs mellett Hill két fia, YG Marley és Zion Marley is fellépett. A Marley család következő generációja így ugyanazon az estén kapott helyet, amelynek csúcspontját a Fugees újraegyesülése jelentette volna.

A történetnek külön súlyt adott, hogy a koncert a The Score 30. évfordulójához is kapcsolódott. Az 1996-os album nemcsak a Fugees pályájának meghatározó lemeze, hanem a kilencvenes évek hiphopjának egyik olyan crossover-pillanata, amely messze túlnőtt a műfaj akkori határain. Egy jubileumi találkozás Lauryn Hill és Wyclef Jean között ezért eleve nagy várakozást teremtett.

Ehhez képest mire a zenekar lendületbe jött, már közeledett a kijárási idő.

Wyclef Jean később arról beszélt, hogy különösen fájdalmasnak érezték a befejezést, mert éppen kezdtek belemelegedni a koncertbe. „Nagyon szomorúak vagyunk amiatt, ahogy véget ért. Éppen kezdtünk belelendülni, reméljük, jövőre folytathatjuk” – mondta.

Jean szerint rengeteg meglepetést készítettek elő, a meghívott vendégek is megérkeztek, a színpadról pedig érezhető volt a közönség energiája. A Diaspora Calling! mögötti gondolatot az egységről szóló eseményként írta le, amely egy megosztott időszakban próbál különböző közösségeket összehozni.

A koncert után gyorsan megjelentek a csalódott beszámolók a közösségi oldalakon. Volt, aki magát a Fugees-találkozást továbbra is különleges pillanatnak nevezte, a fesztivált viszont az utóbbi idő egyik legrosszabbul sikerült rendezvényének tartotta.

Mások szerint nem csak a 23 órás leállítás volt a probléma. Hosszú színpadi üresjáratokról, gyenge hangzásról és széteső szervezésről írtak. Lauryn Hill önálló műsorát többen túl rövidnek érezték, az ismert dalok áthangszerelt változatai pedig szintén megosztották a közönséget. Különösen sok kritika érte a késői kezdést: ha egy helyszínen előre ismert, megkerülhetetlen 23 órás zárás van, minden elvesztegetett perc közvetlenül a fő fellépő játékidejéből fogy el.

És valójában itt van az este legnagyobb kérdése is. A koncertengedély határideje nem váratlan technikai hiba, vihar vagy színpadi baleset volt. A 23 órás befejezéssel előre lehetett számolni. Ha ehhez képest egy kétórás Fugees-műsor csak este tízkor indul el, a két terv egyszerűen nem fér össze.

Ezért maradt keserű a búcsú annak ellenére is, hogy a színpadon megtörtént az, amiért sokan érkeztek: Lauryn Hill és Wyclef Jean ismét együtt játszott.

A Diaspora Calling! egyik legnagyobb pillanatának szánt Fugees-koncertből így végül nem a tervezett meglepetések vagy a The Score jubileuma maradt a legerősebb kép, hanem egy elnémított színpad és egy bocsánatkérő üzenet az óriáskivetítőn.