Proteinszelet a táskában, fehérjés joghurt reggelire, turmix edzés után. Az elmúlt években a fehérje lett a táplálkozás legjobban eladható szava, és az idősebbeknek szóló ajánlások is inkább a több felé terelnek. Bailey Knopf molekuláris biológus és Dudley Lamming, a Wisconsini Egyetem (Madison) kutatója most ennek az ellenkezőjére gyűjtött bizonyítékokat.
Több száz kutatás egy helyen
A szerzők a Cell Press Blue című folyóiratban 2026. július 31-én megjelent áttekintésükben 361 hivatkozott munkára támaszkodva vizsgálták, hogyan hat a fehérjebevitel csökkentése az anyagcserére, az egészségben töltött évekre és az élettartamra. Az írás a ScienceAlert ismertetése nyomán most került újra a figyelem középpontjába.
Az állatkísérletekben az alacsony fehérjetartalmú étrenden tartott élőlényeknél a lassabb öregedés jeleit figyelték meg. Egyes emberi vizsgálatok szerint a fehérje visszafogása mérsékelheti az öregedést gyorsító gyulladás bizonyos jeleit, és javíthatja az anyagcsere állapotát. A szerzők szerint a hatások egy részéért bizonyos aminosavak felelhetnek, köztük a metionin, az izoleucin és a valin, vagyis az is számíthat, milyen fehérjét eszünk, nem csak az, hogy mennyit.
A lehetséges magyarázatok között szerepel, hogy kevesebb fehérje mellett a sejtek a növekedés helyett inkább a karbantartásra állnak át, kevesebb elöregedett sejt halmozódik fel, és nő az FGF21 nevű hormon szintje.
Aki edz, annak más a mérce
Lamming maga is hangsúlyozza, hogy a fehérje izomépítő hatása a rendszeresen mozgó embereknél vitathatatlan. Szerinte a gond ott van, hogy a legtöbben keveset mozognak, így sokan valószínűleg több fehérjét esznek, mint amennyire szükségük lenne, és ennek egészségügyi ára lehet. A kutató ezért nem általános csökkentést javasol: úgy látja, az ajánlásokat az életkor mellett a fizikai aktivitáshoz is igazítani kellene.
Fontos ellenpont, hogy sok idős ember éppen túl kevés fehérjét fogyaszt, étvágytalanság vagy szűkös pénztárca miatt. Náluk a további visszafogás kifejezetten ártalmas lehet, mert az izomtömeg megőrzése idősebb korban kulcskérdés.
A független szakértők óvatosabbak
A brit Science Media Centre által megkérdezett kutatók több ponton is fékeztek. Paul Greenhaff, a Nottinghami Egyetem izomanyagcsere-professzora szerint az áttekintés főként rágcsálókon és rovarokon végzett kísérletekre épül, a döntő kérdést, vagyis hogy a fehérjemegszorítás emberben is hosszabb és egészségesebb életet hoz-e, eddig senki nem vizsgálta. Úgy fogalmazott, hogy az összefüggések elgondolkodtatók, de hogy átültethetők-e az emberre, az vitatható. Lamming is elismerte, hogy hosszú távú emberi vizsgálat még nincs az alacsony fehérjetartalmú étrendről.
Kevin McConway, az Open University statisztikusa a sajtóközlemény címkéit kifogásolta. A közlemény szisztematikus áttekintésként hirdette a munkát, ő szerint viszont narratív irodalmi összefoglalóról van szó: a szerzők nem írják le, hogyan válogatták ki a tanulmányokat, és statisztikailag sem vonják össze az eredményeket. Hozzátette, hogy ez bevett módszer, a szerzőket nem bírálja, csak a félreérthető címkézést.
A következő lépés a szerzők szerint az emberi népességen végzett vizsgálat lehet, amely megmutathatja, hogyan hat a fehérje az öregedésre és az anyagcserére. Addig a turmixot senkinek nem kell kiöntenie, de aki egész nap ül, annak érdemes lehet újragondolnia, tényleg kell-e minden étkezéshez a plusz adag.
