A Suno szerint a licencelt v6 sem törte meg a növekedést

A Suno a teljes v6-átállás után is növekedésről számol be. Mikey Shulman társalapító-vezérigazgató a Bloomberg Screentime rendezvényén azt mondta, hogy a generatív zenei platform már „jóval” meghaladta a februárban nyilvánosságra hozott kétmillió fizető előfizetőt és 300 millió dolláros éves ismétlődő bevételt. Friss konkrét számokat azonban nem közölt.

Ez azért különösen érdekes, mert a Suno szeptember 9-én egyetlen lépéssel lecserélte korábbi modellgenerációját. A v6, v6-wild és v6-mini már a Warner Music Group, a BMG és a Believe részvételével fejlesztett új rendszerre épül. A vállalat azt állítja, hogy a v6-ot az alapoktól újratanította licencelt zenei tartalmak, valamint a Suno felhasználói adatai és interakciói felhasználásával.

A „teljesen licencelt” megfogalmazást ugyanakkor érdemes pontosítani. A Suno állítása szerint a v6 közvetlen tréningadatainak zenei része már licencelt partneri tartalomra épül, de ezt jelenleg is vitatják. A Sony Music és a Universal Music Group új keresetükben azt állítják, hogy a v6 közvetetten továbbra is profitálhat a korábbi, szerintük jogsértően betanított modellekből származó tudásból és outputokból. A Suno vitatja ezt az értelmezést, így erről nincs jogerős bírósági döntés.

A technológiai váltás ráadásul nem ment teljesen simán. A v6 rajtja után a felhasználói közösség egy része hangminőségi problémákra panaszkodott, és többen a korábbi modellek visszaállítását követelték. A régi verziókat azonban a Suno kivezette. Shulman mostani közlése alapján egyelőre nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy a tiltakozás összességében előfizetői visszaesést okozott volna – de pontos szeptember végi ügyfélszám nélkül ennek mértéke sem ellenőrizhető.

A vezérigazgató szerint a Suno növekedését már nem kizárólag a hobbifelhasználók hajtják. Egyre több hivatásos zenész és producer használja az AI-eszközöket saját munkafolyamatában, és egyes alkotók nyíltan beszélnek arról, hogy Sunóval készített elemek kerülnek kereskedelmi megjelenésekbe. Shulman ugyanakkor továbbra is fontosnak tartja azt a közönséget, amely semmilyen professzionális zenei háttérrel nem rendelkezik – példaként egy zenét pusztán szórakozásból generáló nagymamát említett.

A Suno üzleti modelljének következő fontos eleme az előadók önkéntes részvételére épülő generatív termékekbevezetése lehet. A Warnerrel, a BMG-vel és a Believe-vel kötött megállapodások nem egyszerűen tréninglicencekről szólnak: olyan szolgáltatásokat is előkészítenek, amelyekben az előadók engedélyezhetik zenéjük vagy művészi identitásuk meghatározott felhasználását, és ezért bevételben részesülhetnek. A Believe és a TuneCore külön hangsúlyozta, hogy előadóiknál ehhez kifejezett opt-in hozzájárulás szükséges.

Ennek pénzügyi modellje azonban továbbra sem átlátható. A Suno és partnerei nem hozták nyilvánosságra, mekkora részesedést kapnak a jogosultak, hogyan osztják szét közöttük a bevételt, vagy mennyit érhet egy konkrét előadó részvétele egy ilyen AI-termékben. A nyilvánosan ismert megállapodások jelenleg inkább a keretrendszert rögzítik, mintsem az alkotók számára könnyen kiszámítható tarifát.

A verseny közben gyorsan erősödik. Az ElevenLabs az ElevenMusicot építi, a Spotify saját generatív zenei és remixfunkciókon dolgozik, miközben az Udio és más szereplők is új modellekkel próbálnak pozíciót szerezni. A Suno számára ezért a következő hónapok valódi tesztje nem pusztán az lesz, hogy technikailag jobb-e a v6, hanem hogy a licencelt modell mellett képes-e megtartani a tömeges felhasználói bázist és közben a professzionális zeneipar számára is elfogadható platformmá válni.

Korábban írtunk róla

A OneMusic a v6 szeptemberi indulását és az első felhasználói reakciókat is részletesen követte.