Nem csak botok: bírósági döntés tágítja a jegyüzérkedés elleni törvény hatókörét

Fontos precedenst teremthet a jegyüzérkedés elleni fellépésben egy friss amerikai bírósági döntés: a Federal Trade Commission (FTC) keresete folytatódhat a Key Investment Group (KIG) ellen, miután a bíróság elutasította a cég keresetelutasítási indítványát.

Az ügy középpontjában a Better Online Ticket Sales Act, közismertebb nevén a BOTS Act áll. Bár a törvény neve alapján kifejezetten automatizált jegyvásárló botok ellen született, a bíróság most egyértelművé tette: hatálya jóval szélesebb.

Az FTC még 2025 augusztusában indított pert, azt állítva, hogy a KIG és hozzá köthető jegybrókerek rendszeresen megkerülték a Ticketmaster vásárlási korlátozásait. A vád szerint 2022 novembere és 2023 decembere között több mint 100 ezer jegyet szereztek meg népszerű eseményekre, majd jelentős haszonnal értékesítették tovább. A működés során álneveket, különböző címeket, több ezer bankkártyát és több száz SIM-kártyát használtak.

A védelem azzal érvelt, hogy nem alkalmaztak botokat, és nem sértették meg a biztonsági rendszereket. Sőt, állításuk szerint a Ticketmaster tudott a tevékenységükről, sőt bizonyos mértékig tolerálta is azt. Ezzel próbálták alátámasztani, hogy a törvény eredeti célja kizárólag az automatizált visszaélések visszaszorítása volt.

A döntést hozó George L. Russell III kerületi bíró azonban elutasította ezt az értelmezést. Ítéletében hangsúlyozta: a jogszabály szövege „bármely személyre vonatkozik”, nem csupán botokra. Vagyis minden olyan szereplő felelősségre vonható, aki szervezetten képes megkerülni a jegyvásárlási korlátozásokat – függetlenül attól, hogy automatizált eszközöket használ-e.

A bíróság álláspontját erősítette két szenátor, Marsha Blackburn és Ben Ray Luján beadványa is, amelyet az ítéletben külön is figyelembe vettek. A bíró szerint a törvény célja nem szűkíthető le technikai eszközökre: a lényeg az, hogy mesterséges hiányt és felhajtott árakat eredményező gyakorlatokat akadályozzon meg.

A Ticketmaster állítólagos tudomására vagy tétlenségére hivatkozó védekezést szintén elutasították. A bíróság szerint a törvény alkalmazhatósága nem attól függ, hogy egy platform mennyire következetesen érvényesíti saját szabályait.

A döntés túlmutat az egyedi ügyön: az FTC már hivatkozta is egy másik, a Live Nation-höz kapcsolódó eljárásban. Az üzenet egyértelmű: a BOTS Act nem csupán a botok ellen szól, hanem minden olyan piaci szereplő ellen, aki kijátssza a rendszert, és ezzel torzítja a jegyárakat és a hozzáférést.

A mostani fejlemény új lendületet adhat a jegypiac átláthatóbbá tételének – egy olyan területen, ahol a technológia és a spekuláció régóta kéz a kézben jár.