Az Universal Music újabb 60 millió dollárt költött saját részvényeire

Az Universal Music Group nem vár arra, hogy a piac magától árazza feljebb a részvényeit. A világ legnagyobb zenei vállalata augusztus 6–7-én közel 60 millió dollárért vásárolt vissza saját papírjaiból, folytatva azt az agresszív tőkeallokációs stratégiát, amelyre idén már százmilliókat fordított.

A két nap alatt mintegy 3,35 millió részvény került vissza az UMG-hez, átlagosan 17,73 dolláros, azaz 15,36 eurós darabáron. A tranzakció teljes értéke 59,36 millió dollár, nagyjából 51,43 millió euró volt.

A piac egyelőre nem ünnepel. A részvény hétfőn 17,58 dolláron zárt, 2,6 százalékkal a napi nyitóár alatt. Ez azért különösen érdekes, mert az UMG hónapok óta komoly összegekkel próbálja megtámasztani a részvényesi értéket.

Már több mint félmilliárd eurót költöttek visszavásárlásra

Az UMG néhány hete erősítette meg, hogy március óta 500 millió eurót fordított saját részvényeinek visszavásárlására. Ehhez érkezett egy újabb, 250 millió eurós keret, vagyis a vállalat láthatóan nem egyszeri piaci beavatkozásként kezeli a programot.

A logika egyszerű. A visszavásárlással csökken a piacon lévő részvények száma, így változatlan üzleti teljesítmény mellett nagyobb eredmény juthat egy-egy fennmaradó részvényre. Ez támogathatja az árfolyamot, és azt az üzenetet is küldheti a befektetőknek, hogy a menedzsment a jelenlegi árszinten alulértékeltnek tartja saját vállalatát.

Csakhogy ez az üzenet egyelőre nem fordult át látványos árfolyam-emelkedésbe.

Az UMG papírja éves összevetésben gyenge teljesítményt mutat, és nagyjából 40 százalékkal marad el a 2021-es tőzsdei bevezetés körüli szintektől. Vagyis miközben a globális zeneipar streamingbevételei továbbra is hatalmas üzletet jelentenek, a befektetők jóval óvatosabban árazzák a vállalat jövőbeli növekedését.

Még Spotify-részvényeket is mozgósíthat az UMG

A mostani stratégia előzménye április végére nyúlik vissza, amikor az UMG a Pershing felvásárlási kísérlete körüli időszakban jelezte tőkeallokációs terveinek kibővítését.

A vállalat akkor azt is világossá tette, hogy szükség esetén Spotify-részesedésének egy részét is felhasználhatja a saját részvények visszavásárlásának finanszírozására. Ez már jóval többet mond a menedzsment prioritásairól: az UMG kész más, értékes eszközeiből is tőkét felszabadítani azért, hogy csökkentse saját részvényeinek számát.

A kérdés most az, mikor – és egyáltalán mennyire – kezdi ezt értékelni a piac.

Az elemzők között hatalmas a különbség

A bizonytalanságot jól mutatja, mennyire eltérően látják az UMG értékét a nagy pénzügyi szereplők.

A J.P. Morgan 39 eurós célárat határozott meg, ami körülbelül 45 dollárnak felel meg. A Morgan Stanley szintén optimista: vételre ajánlja a részvényt, 25 eurós célárral. A Guggenheim már visszafogottabb, 20 euró körüli szintet vár.

A Goldman Sachs ennél jóval kevésbé lát teret az emelkedésre: várakozása szerint a részvény lényegében a jelenlegi árszint közelében, 15 euró körül maradhat.

Ez szokatlanul széles sáv. És pontosan megmutatja, miért érdekes az UMG mostani helyzete.

A vállalat üzleti ereje, katalógusainak értéke és globális piaci pozíciója nehezen vitatható, a tőzsde azonban ennél többet akar látni. Az újabb 60 millió dolláros vásárlás ezért nem egyszerű pénzügyi művelet, hanem egyre inkább fogadás a saját részvényre.

Az UMG vezetése már komoly összeget tett erre az asztalra. Most a piac következik: elhiszi-e, hogy a zeneipari óriás valóban többet ér annál, amit jelenleg a tőzsdén fizetnek érte.