Szorongás és kolin: egy hiányzó láncszem az agy működésében

A szorongás sokak számára olyan állapot, mintha az elme folyamatosan saját maga ellen dolgozna. Egy friss kutatás most új szempontot vet fel: bizonyos szorongásos zavarok esetén egy alapvető tápanyag, a kolin szintje alacsonyabb lehet az agyban. Az elemzést az UC Davis Health kutatói végezték, és eredményeik a hangulatszabályozás biológiai hátterét árnyalják tovább.

A kolin kulcsszerepet játszik a memória, a hangulat és a sejtek egészséges működésében, miközben a szervezet csak korlátozott mennyiséget képes előállítani belőle. A szükséglet döntően táplálkozásból fedezhető, például tojásból, halból, csirkéből, marhahúsból vagy szójababból.

A kutatók 25 korábbi, agyi képalkotáson alapuló vizsgálat adatait elemezték újra. Az összevetés során 370 szorongásos zavarral élő személyt hasonlítottak össze 342 egészséges résztvevővel. Egy nem invazív MRI-technika segítségével mérték az agy különböző vegyületeit, és azt találták, hogy a szorongó csoportnál az érzelmi szabályozásért és kognitív kontrollért felelős agyterületeken átlagosan mintegy 8 százalékkal alacsonyabb volt a kolin szintje.

A tanulmány vezető szerzője, Richard Maddock szerint ez az eltérés elsőre csekélynek tűnhet, ám az agy működése szempontjából jelentős. Az idegrendszer nagy mennyiségben használ fel kolint, miközben a modern étrend gyakran nem biztosít elegendő bevitelét. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy sok ember akkor sem jut elegendő kolinhoz, ha nem küzd szorongással.

A vizsgálat ugyanakkor nem állítja, hogy a kolinhiány okozná a szorongást. A kutatócsoport inkább a krónikus stressz szerepét hangsúlyozza. A hosszan fennálló stresszreakciók fokozzák az agy anyagcsere-terhelését, ami idővel csökkentheti a kolinszintet az érzelmek és a fenyegetések feldolgozásáért felelős területeken.

A szakemberek óvatosságra intenek a következtetések levonásakor. Nem javasolják a kolinkiegészítők rutinszerű szedését, mivel a magas dózis mellékhatásokat okozhat, és jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a pótlás enyhítené a szorongást. A mostani eredmények inkább egy új kutatási irányt jelölnek ki, amely segíthet jobban megérteni, hogyan hat a tartós stressz az agy kémiai egyensúlyára.